Építmények tűzvédelme – VI. TMKE Tűzvédelmi Konferencia

A TMKE Balatonföldváron, a Hotel Jogarban szervezte 2015. május 14-én szakmai konferenciáját, amelyen a TSZVSZ is képviseltette magát. A konferencia fő kérdései: Hogyan lehet az önálló rendeltetési egységet meghatározni? Milyen követelményeknek kell megfelelni a falaknak, födémeknek? Hogyan, milyen szerkezetekkel teljesíthetők ezek? Milyen tűzvédelmi jellemzőket kell figyelembe venni? Ezek hogyan igazolhatók? Hogyan lehet ellenőrizni, dokumentálni, nyilvántartani a teljesítménynyilatkozatokat?

Teljesítményigazolás és kockázati egység

A szervezők ismét a gyakorlat felől közelítették meg a feladatot. Melyek a falszerkezetek követelményei és az ezeknek megfelelő falakat (tégla, szendvicspanel, szárazépítési) hogyan kell kialakítani és igazolni? Mi a tervezők feladata a teljesítménynyilatkozatok beszerzésével, értékelésével, ellenőrzésével kapcsolatban? Ezekre válaszolt előadásában Nagy Katalin a TSZVSZ elnökségi tagja, a TMKE elnöke lépésről lépésre bemutatva az ellenőrzés lehetőségeit. Alapvető újdonság volt a tervezőknek, kivitelezőknek ajánlott archiválási forma, amely akár évtizedekig képes a teljesítménynyilatkozatokat kereshető módon elektronikus formában tárolni. Ez bármilyen utólagos probléma esetén perdöntő lehet a tervezés, kivitelezés naprakészségét illetően.

Az új OTSZ egyik sarokpontja a kockázati egység kialakítása, amelyről Heizler György a TSZVSZ elnöke példákon mutatta be a kockázati egység meghatározásának lehetőségeit, kiemelve az önálló rendetetési egység, és az önálló épületrész, valamint a kockázati egység és a tűzszakasz közötti különbségeket. Végül módszerként a kockázati mátrix tételes kitöltését javasolta, elsőként a kockázati egységek, majd az épület kockázatának meghatározására.

Ehhez kapcsolódva Dr. Takács Lajos Gábor építészmérnök, egyetemi docens, ismertette az OTSZ-nek a falakra vonatkozó követelményeit, megvilágítva a követelmények változásainak okát és mértékét, kiemelve a tűzfalakra vonatkozóan az M kritérium megszűnésének okait és következményeit. Kitért tűzfalak TvMI szerinti kialakításának lehetőségeire és a tűzgátló fal és a tűzgátló válaszfal közötti különbségekre. Részletesen elemezte a homlokzati tűzterjedés elleni védelem követelményeit és megoldási módjait.

Milyen falakból mi építhető?

A következő blokk előadói különféle falak követelményeit vették sorra. Elsőként Kiss Attila, a Kingspan regionális műszaki vezetője a szendvicspanel szerkezetekkel készülő fal, födém, homlokzat OTSZ követelményeinek való megfelelőségét vázolta fel. Bemutatta azokat a teljesítményigazolási rendszereket, amelyek a tűzvédelmi tervező és a hatóság számára lényeges minőségi információkat tartalmaznak. Kiemelte, hogy DoP-ben szereplő értékek a termék teljesítményállandóságára vonatkoznak és a lehetséges minimum értékeket jelölik! Ha nincs kiegészítő tűzállósági jegyzőkönyv, akkor a termék a minimális feltételeknek felel meg. Ami még a DoP mellé kell az a TMI és a Tűzállósági osztályozási jegyzőkönyv.
Orbán Imre, a Wienerberger Zrt. termékfejlesztési mérnöke téglafalak, pillérek, áthidalók és födémek OTSZ-beli követelményeiből kiindulva mutatta be a hagyományos és a modern falszerkezeteket, kitérve a falazóelem és a falazat CPR szerinti elhatárolására s ezek teljesítménynyilatkozatára. Konkrét példákon ismertetve a tűzvédelmi kritériumokat és a gyártói igazolásokat. Wiesner György a Knauf Kft. műszaki vezetője a szárazépítési rendszereket és azok elemeit, a különböző kialakítású szerelt válaszfalak tűzállóságát mutatta be, s zárásként a falszerkezet tűzállóságát és a tűzvédelmi állmennyezetek kialakítását vázolta fel.

Energiahatékonyság és tűzvédelem

Palásti József, a Kingspan mérnök tanácsadója a hővezetésre és éghetőségre vonatkozó fejlesztéseket eredményei alapján bizonyította, hogy a két látszólag egymásnak ellentmondó követelmény szinkronba hozható, miközben a korszerű hőszigetelési hatás eléréséhez szükséges vastagság csökken. Ehhez kapcsolódott Heizler György a csarnok tűzesetek és a különféle hőszigetelő maggal szerelt szendvicspanel szerkezetekkel folytatott kísérletsorozat eredményeinek ismertetésével. A film, a mérések és a helyszíni égetési bemutató fő eredményei:

  • a tömegveszteség PUR hőszigtelésnél 100%, PIR-nél 14%. IPN-nél 5,5%,
  • a felszabaduló hőmennyiség különbsége PUR hőszigtelésnél 18 szorosa, a PIR-nél 2,6 szorosa IPN-nek,
  • a PUR-nál 96-szor, a PIR-nél közel 9-szer, több mérgező gáz fejlődött az IPN-hez viszonyítva.

Végül Nagy Katalin, a TMKE elnöke az előadásokat és a hallgatóság menet közbeni kérdéseit megköszönve zárta a konferenciát.

Cikk megosztása: